Greetings from London!
Hétfő
Elhatároztuk Ricsivel, hogy reggel az első busszal bemegyünk az ügynökséghez hátha jó hatással lesz az előmenetelünkre. Ehhez fél 5-kor keltünk, fél 6-kor indultunk el otthonról. (Vagyis 5:40-kor, mert Ricsi a régi kabátjában felejtette az oyster-t és vissza kellett mennie érte) 14perc alatt eljutottunk a buszmegállóhoz, a busz pedig 6:03-kor érkezett meg.
Az ügynökséghez érkezve elfoglaltuk a -szerintem- legjobb helyet (ahonnan eddig minden nap vittek el embert).
Kb. fél órát vártunk, mikor a lengyel srác odajött, hogy tud egy munkát Ricsinek. Ki kellett töltenie egy papírt, ami valami munkavédelmi cucc, meg kellett találni a három helytelen választ.
Olyan ideges volt szegénykém, de végül sikerült ;).
Mikor őt elvitték, (megkaptam a tabletet, hogy vigyázzak rá és a mappánkat a CV-kkel, meg beletette azt a borítékot, amit fel akartam adni a postán, csak eddig nem sikerült.) én ugye ott maradtam a helyemen és úgy éreztem magam, mint akinek levágták az egyik karját. Mióta kint vagyunk, minden percet együtt töltöttünk, szóval igen csak szokatlan volt számomra.
Én sajna nem kaptam munkát így tíz órakor elindultam Melindával, a lányzóval, akivel itt ismerkedtem meg. Meggyőzött, hogy jól nézek ki egy állás interjúhoz, mert hétvégén jelentkeztem egy állásra és kaptam egy automatikus üzenetet, hogy hétfőn vagy kedden menjek be valamikor fél 9 és fél 4 között hozzájuk.
Na gyerekek hülye ötlet volt azt gondolni, hogy busszal megyek, mert csak kicsit hosszabb viszont jóval olcsóbb. Másfél óra alatt kellett volna odaérnem, ehhez képest fél 11-kor indultam és kb fél 3-kor értem oda. Egy pöttyet hosszabb volt az út másfél óránál. ..
Mire odataláltam a címhez (jól eldugták) akkor realizálódott, hogy valószínűleg ez is egy ügynökség és nem állás interjúm lesz. Azért becsöngettem. Elmondtam ki, mi vagyok, miért jöttem és beengedtek. Most már azt is tudom, hogy a Lower Groound Floor azt jelenti, hogy le kell menni a lépcsőn:-)
Ott is elmondtam ki vagyok, mi vagyok miért jöttem. Elkérte a srác az önéletrajzom, megnézte és azt mondta, hogy elég kevés a tapasztalatom ahhoz, hogy rögtön alkalmazzanak, így részt kell vennem egy tréningen, ami pár órás, utána viszont tudnak küldeni szállodákba. Ez egy reggeliztető felszolgáló munka, nem tudom, mi lehetne a pontos magyar megfelelője. Kitöltöttem a regisztrációs lapot és a szerződésből itt már én is kaptam egy példányt. Ami pedig a legjobb, hogy az a papír már feljogosít arra, hogy bankszámlát nyissak! Ha mégsem fogadják el, akkor vissza kell menni és kapok egy levelet, ami már tuti, hogy jó lesz. ÉLJEN!
Megmutatta a pasi, hogy miről is lesz szó, meg hogy miket kell megvennem, mert, hogy uniformis van, szóval nem mindegy miben állítok be. Az egyetlen gond,hogy szoros kontyot kell viselnem :( de annyi baj legyen :)
Szóval pénteken kell írnom egy emailt (hála az égnek, nem kell bemenni) hogy mikor mehetek a tréning napra. Ami csak pár óra, pénzt nem kapok érte, de nem is kell fizetnem és hát az időmből ugye sajnos kitelik, szóval miért ne? Csak még egy tapasztalattal több :)
Mikor eljöttem onnan, megterveztettem hazafelé az utat, mert hátha van rövidebb is, mint a kétszer átszállós. Találtam is olyat, ami szinte pont az irodától indul, ugyan itt is kétszer kell átszállni, de már a tervező szerint is rövidebb időben az út. Vártam kb. 10 percet a buszra (jó ritkán járnak ezek) A King’s Cross-nál kell átszállni.
Jó. Mély levegő. Légy erős. Megbeszélted Ricsivel, hogy együtt kell bemennetek a pályaudvarra, videót kell készíteni, ahogy Ricsi nekiszalad a 9 és ¾-ik vágánynak. Légy erős. Ne menj be. Jó. Ehhez süti kell. Almás pités, vagy csokis legyen? A fenébe, elment a busz. Mindegy. Almás pités, vagy csokis? Válassz már. De mindkettő olyan jól néz ki. Na jó, legyen az almáspités (hú,hogy milyen jó választás volt :) )
Azért csináltam kívülről fotót:


Kb. fél5-re értem haza. Kifújtam magam, csináltam egy teát és igyekeztem nem elaludni, mert úgy volt, hogy Judittal találkozom 5körül a Pret a manger-ban, de majd ír, amikor végez.
Ricsi hívott 6körül, hogy most indul. Szuper, találkozzunk a Tesco metrónál, vásároljunk és jövünk haza. Mikor épp elkészültem, hogy indulni kell, Judit hívott, hogy most végzett, nemsokára ott lesz a barátnőjével. Mondtam, hogy oké, de most találkoznom kell Ricsivel, talán bekukkantunk.
Felkaptam a mappát és elindultam. Beszaladtam a postára, hogy feladjam a levelet, mikor eszembe jutott, hogy nem írtam a levelem végére a dátumot. Kiveszem a borítékból. Gyanús volt, hogy ez nem az, mikor rájöttem, hogy ez NAGYON NEM AZ. Frenetikus. Most meg azért nem tudom elküldeni a levelet, mert nem azt kaptam meg.
Közben az eső is eleredt, így küldtem egy üzenetet Ricsinek, hogy a SportsDirect-ben (igen,ez itt a reklám helye. Olvastam egy cikket, hogy otthon is kezd egyre népszerűbb lenni, de még nem tudják hova tenni. Jelentem, eddig teljesen megbízható, a cipőm nagyon kényelmes, nem volt beszoktatási idő, ahogy otthon mindegyik cipőhöz kell, bírja az esőt és a pocsolyákat, nem ázik be sem alulról, sem felülről. A vízálló kabát is tényleg vízálló, nem fülledek be alá, stb. Szóval ez jó márka!) Gondoltam, felpróbálok pár kabátot, míg Ricsi odaér. Jól megijesztett, mikor a kiszemelt fekete-lila gyönyörűség rajtam virított. Azt mondta, ez szuper és így az enyém is lett. Jelentem, nekem is van szél és vízálló kabátom, ami csini és pont jó rám :)
Miközben az üzletben voltunk, Ricsinek csöngött a telefonja és mivel arra számított, hogy a supervisor fogja hívni, aki magyar, eléggé meglepődött, mikor angolul kezdett neki hadoválni valaki és megkaptam a telefont. Hirtelen köpni nyelni nem tudtam. Kiderül, hogy Sebastian, a lengyel srác az az ügynökségtől és érdeklődik, hogy milyen volt Ricsi napja a munkában. Elmeséltem, milyen volt és hogy lehet, hogy mehet holnap is, de még vár a hívásra. Azt mondta, oké, ha nem hívják, akkor menjen be másnap és talál neki valamit. Mondtam én, hogy jófej :) Ja és ami nem elhanyagolható! EZ VOLT AZ ELSŐ TELEFONBESZÉLGETÉSEM, AMI ANGOLUL ZAJLOTT (igen, hallom ám a tapsvihart, a virágokat pedig az öltözőbe kérem :) )
Még vásároltunk kicsit a tescoban és hazajöttünk. Gyors vacsi, majd szendvicskészítés másnapra zombi üzemmódban. (mázli, hogy nem a csípős mustárt kentem vaj helyett a kenyérre :) ) Fürdés és beájulás az ágyba.
Ezt pedig a jóga társaim kedvéért. Habár a képet már láttátok, azért ide is kiteszem :) Ez a ház tölünk csak pár utcára található. (aki esetleg nem tudja azonnal mit kell keresni + Mariann: az ablak felett van egy Aum szimbólum, tessék rákeresni, hogy mit is jelent. Amúgy természetesen az újrahasznosítós szemetesek sem elhanyagolhatóak <3 )

Szeretnék egy képet a szoroskontyos fejedről:D
VálaszTörlés